Miként lehetséges az, hogy az ugyanabba a korosztályba tartozó emberek némelyike jóval fiatalabbnak tűnik a többieknél? Mielőtt kapásból rávágnánk, hogy mindez a genetikának, esetleg a sebészkésnek köszönhető, inkább gondoljuk végig, hogy az öregedés visszafordítása vagy lassítása megfelelő életmóddal is lehetséges.
Senki sem szeretne megöregedni, de ha már elkerülhetetlen, legalább próbáljuk meg lassítani. Az öregedés visszafordítását az egereknél sikerült elérniük a kutatóknak.
Időről időre hallani olyan természeti népekről, akik valahol a világtól elzárva, rendkívül hosszú ideig élnek (például a 100 éves kort megélő himalájai hunzák), jó egészségnek örvendenek, ráadásul a külsejük is meghazudtolja a korukat.
De mi a titkuk?
Ezek az emberek nem találkoznak naponta azokkal a szabadgyökökkel, amik az egészségtelen életmódnak köszönhetően keletkeznek, sejtromboló hatásuk pedig közvetlenül kapcsolatba hozhatók a különféle rákbetegségekkel, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, gyulladásos állapotokkal, és a bőr öregedésével. Természetesen, szabadgyökök élettani körülmények között is keletkeznek, ám ezek jelentős részét a szervezetünk képes kiiktatni. Ha viszont gondoskodunk az utánpótlásukról, ne csodálkozzunk azon, hogy megbetegszünk, és idő előtt megöregszünk.
Nos, a hunzák életerejének titka állítólag a jelentős mennyiségben fogyasztott sárgabarackban (és annak magjában) rejlik, ami mellett még számos gyümölcsféleséget, körtét, almát, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szedret, fügét és rengeteg vadon termő bogyófélét esznek, ezek mindegyike bővelkedik antioxidánsokban. Hús ritkán kerül a tányérjukra, a lenmagot viszont annál jobban kedvelik.
A hunzák példájából egyértelműen látszik, hogy a táplálkozásnak hatalmas szerepe van abban, mennyi idősen halunk meg.
Bár nem a világtól elzártan élnek, a japán emberek hozzájuk hasonlóan hosszú élettartamnak örvendenek (főként az okinawaiak), ami magasabb, mint szinte bárhol máshol a világon, ráadásul alig találni közöttük elhízott férfit vagy nőt. Nem véletlenül, hiszen a hagyományos japán étrend, szintén bővelkedik antioxidánsokban, friss összetevőket tartalmaz, csak elvétve használ finomított élelmiszereket vagy cukrot, mellőzi a telített zsírokat, és előnyben részesíti azokat a növényi táplálékokat, amelyek fitoösztrogénekben gazdagok, és meggátolják a hormonfüggő rákok, például az emlőrák kialakulását.
A több (6-8) fogásból álló japán étrend sok párolt rizst, nyers savanyúságot, tengeri algát, moszatot, hínárt, bambuszrügyet, Omega-3 zsírsavakban gazdag makrélát, tonhalat, polipot, kagylót és rákot tartalmaz, de a szójabab, valamint a belőle készült tofu is része az enyhe fűszerezésű étrendnek. A japánok tányérjára rendszeresen kerül nyers hal és sushi, valamint pácolt, erjesztett élelmiszereket, köztük olyan erjesztett szójabab termékeket, mint a miso és natto.
Az antioxidánsok semlegesítik a sejtjeinket károsító szabad gyököket, amelyek az anyagcsere során, a napfény, illetve méreganyagok hatására keletkeznek, illetve gátolják az oxidációs folyamatokat. A szabad gyökök az általuk beindított különféle kémiai reakcióknak köszönhetően rombolnak, az antioxidánsok azonban bekapcsolódnak be ezeknek a folyamatoknak a leállításába, ezzel jelentős szerepet vállalva az öregedés visszafordításában, illetve lassításában, ráadásul a sejtmegújulást is ösztönzik. Kisebb hányadukat a szervezet előállítja, többségéküket azonban a megfelelő táplálékkal vehetjük magunkhoz.
A legjobb forrásai az öregedést visszafordító antioxidánsoknak értelemszerűen a különféle gyümölcsök és a zöldségek. Az olajos magvak, a gabonafélék, a hüvelyesek, valamint az egyes szuperélelmiszerek, mint a chiamag, a spirulina alga, a cékla, a gránátalma és az acai bogyó, úgyszintén bővelkednek bennük. Az acai bogyó kiváló immunerősítő, szuperélelmiszerként szinte valamennyi belső szerv működését támogatja, erről a DrNatura Supergreens oldalán olvashat érdekes információkat. (A szuperélelmiszerek fogyasztásával ráadásul elkerülhetjük a szív-és érrendszeri betegségeket, az emésztési zavarokat, illetve a tápanyaghiány miatt kialakuló hajhullást, bőr-és körömproblémákat.)
A dió, és többnyire a csonthéjas magvak kimagasló hányadban tartalmaznak omega-3 és omega-6 zsírsavakat, amelyek az egészséges sejtfalak nélkülözhetetlen összetevői. A magvak ezen kívül tele vannak E-vitaminnal, ami erős szintén antioxidáns hatással bír. Kiemelkedő fontosságúak az öregedés visszafordításának szempontjából a telítetlen zsírsavakban gazdag, magvakból kinyert olajfélék, az olíva-, a repce-, a szója-, tökmag-, a lenmag-, illetve a szőlőmagolaj. Utóbbiban a gyümölcs valamennyi előnyös hatóanyaga fokozottan jelen van. A szőlőmagolaj fokozza a kollagén- és elasztin termelődését, feszessé teszi a bőrt. Ezeket az olajokat ne csak az ételekhez és a salátákhoz használjuk, közvetlenül a bőrre is kenhetjük.
A fenti kérdés nem tévedés.
Alig 4 évvel ezelőtt tette közzé az amerikai Mayo Klinika és a Scripps Kutatóintézet, hogy létrehoztak egy forradalmian új gyógyszercsoportot, amivel sikerült jelentősen meghosszabbítani a kísérleti állatok élettartamát. Az úgynevezett szenolitikumok ezt a hatást az öregedés lassításával érik el, ebből adódóan a krónikus betegségek kialakulását is akadályozzák, sőt, akár vissza is fordíthatják a már meglévő elváltozásokat, működési zavarokat.
Források:
https://www.sciencedaily.com/releases/2017/09
http://www.erdekesvilag.hu/tag/oregedes-visszaforditasa/
https://www.supergreens.hu/szuperelelmiszerek-blog-cikk/acai-bogyo-antioxidans-bomba/