Így betegít meg a rossz emésztés, a lelket sem kíméli
Hallott már arról, hogy az az ember, aki elégtelen kiválasztással küszködik, nem tud az életben sokat elérni, hiszen minden lépését a saját hulladéka fékezi? Ezek az emberek hajlamosak pesszimizmusra, depresszióra és saját képességeik megkérdőjelezésére. Nagyon sok mindenben gátol minket a rossz emésztés.
Biztosan ismer a saját környezetében olyan embert, aki egész nap üde és aktív. Meglehet, hogy ön is ilyen típusú ember. Azonban az, hogy fitt, nem kizárólag génjeitől függ, hanem attól is, hogyan étkezik. Ugyanis jó közérzetének legjobb előfeltétele a kiegyensúlyozott étrend, amely egyben mindazt biztosítja, amire a teste működéséhez szüksége van. Aki helytelenül étkezik, annak viselnie kell a rossz emésztés következményeit.
Nem mindegy, mit eszünk
Sok orvos, biológus és antropológus szerint az ember nem mindenevő, nem húsevő, hanem a növényevők egy különös fajtája, amely gyümölcsök, diófélék, bogyófajták, gabonafélék, magok, gyökerek, valamint leveles zöldségek, például az immunerősítő fodros kel fogyasztására hivatott. És milyen igaz! Ha az ember hosszú bélcsatornájába rostszegény táplálék kerül, a perisztaltika – a bél hosszanti, valamint körkörös izmainak összehúzódásaiból keletkező mozgás - lelassul. A táplálék lassan halad előre, felhalmozódhat a bél hajlataiban, és domborulatokat, úgynevezett divertikulomokat hozhat létre. Ezekben aztán 48 órán keresztül rothad, székrekedés esetében akár hosszabban is, ami krónikus gyulladást és más szövődményeket okozhat. Ezért fontos, hogy elegendő mennyiségű rostot biztosítsunk a szervezet számára. Többnyire keveset fogyasztunk belőle – átlagosan csak napi 15 gramm körül. Ez a felével kevesebb, mint amennyire szükségünk van. Táplálkozási szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a rost, amely egyébként csak növényi eredetű táplálékban található, életünk számára különösen fontos. A rost alatt az ember számára nélkülözhetetlen növényi szövetek maradványait értjük, melyek közé a cellulóz, hemicellulóz, lignin, pektin, növényi gumik és nyálkák tartoznak. Ezek leggazdagabb forrását a gabonafélék, hüvelyesek, dió, zöldség és gyümölcs képezik.
A belek és a lélek
A bélrendszer a táplálék feldolgozásának és felszívódásának a helye. Megtartja, ami jó a testnek, kilöki, amire már nincs szüksége. Átvitt értelemben viszont, ami a beleinkbe kerül, az nemcsak étel. Minden olyan érzés, ami számunkra negatív, megjelenik a bélrendszerben, ahol is fizikai tünetet vált ki. A bélrendszerben „emésztünk“, a szó szoros és elvont fogalmában. Számtalan példa adódik ennek beigazolására: vizsgadrukk, konfrontálódás a főnökkel, egy szeretett személy elvesztése mindig érintette a beleinket is, és hasmenés, gyomorgörcs, hányinger formájában mutatkozott meg.
Bélrendszerünk állapota azt jelképezi, hogyan áramlik bennünk az élet. Visszatartunk-e valamit, amit már nem kéne, vagy neki se futunk a problémának, hanem emésztés nélkül elengedjük. A rossz emésztés jelzi, hogy nem igazán tudjuk, mi a jó nekünk. Mindez fordítva is igaz. A rossz emésztés a kedélyállapotunkra is kihat, levertek, enerváltak, ingerültek leszünk.
Csak mostanság kezd előtérbe kerülni, hogy milyen szoros kapcsolat van az emésztőrendszer és az agy neurokémiai működése között, mivel a bélfal sejtjei termelik a hangulat szabályozásáért felelős szerotonin 95 százalékát.
Mit tegyünk a rossz emésztés ellen?
Életünk során a bélflóra összetétele jelentősen és kifejezetten változik. Sok tanulmány azt bizonyította, hogy a táplálkozás és életkor a fő faktorok, melyek befolyásolják az összetételét. Ha a táplálék tartósan rostszegény, vagy a növekedő korral csökken a bifidobaktériumok száma, míg a kóros enterokokkuszok, enterobaktériumok és klosztrídiumok száma nő. Ez a kóros és mérgező anyagok felgyülemléséhez, rossz emésztéshez, rákhoz, valamint a máj működési zavaraihoz vezethet. Az emésztési folyamatokban jelentős szerepet vállaló hasznos baktériumok, probiotikumok növekedését célirányosan prebiotikumok segítségével serkenthetjük. Ezek olyan emészthetetlen részei az élelmiszereknek, melyek kedvezően hatnak a szervezetre azzal, hogy szelektíven segítik a bifidobaktériumok és a tejsavbaktériumok növekedését a vastagbélben.
A prebiotikumok emészthetetlensége ugyanolyan tulajdonság, mint amilyennel a táplálékban található rost is rendelkezik, élettani szerepük azonban gyakran eltér. Így bizonyos prebiotikumok nagyon szelektíven segítik a „jó” baktériumok növekedését, és egyben visszaszorítják a mikroflórában a kórokozó baktériumokat, mivel ez utóbbiak a növekedésükhöz a prebiotikumokat csak nagyon keveset, vagy egyáltalán nem használják. Tehát a prebiotikumok hatása a vastagbélre olyan mikroorganizmusok szelektív stimulálásán alapszik, melyek képesek a prebiotikumot szacharid monomerekre bontani (hidrolizálni), és ezeket a növekedésükre felhasználni.
Rossz emésztés ellen segíthet az emésztőenzimek szedése is, léteznek olyan készítmények is, amelyek recept nélkül kaphatók.
Források:
Giulia Enders: Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés
https://www.supergreens.hu/szuperelelmiszerek-blog-cikk/fodros-kel-leveles-kel/
https://www.supergreens.hu/
https://www.meregtelenites-beltisztitas.com/
