head

Magas rosttartalmú diéta | Miért olyan fontos a rost a jó egészségért?

Védi az egészséget a magas rosttartalmú diéta
Védi az egészséget, de másban is segít a magas rosttartalmú diéta
Báhidszky Szuren Báhidszky Szuren
Újságíró
Téma: Emésztés

Mondták már Önnek valaha, hogy növelje a rostbevitelt vagy fogyasszon több magas rosttartalmú ételt? Ebben segít a magas rosttartalmú diéta.

Mi a rost?  

A rostok növényi eredetű vegyületek. Noha szervezetünk nem tudja, mégis nélkülözhetetlen elemei az egészséges táplálkozásnak. Eltelítenek, támogatják a súlyvesztést, normalizálják a bélmozgásokat, és csökkentik a koleszterinszintet. Jó közérzetünket megőrizhetjük a magas rosttartalmú diéta követésével.

A rostok típusai

A táplálékban kétféle rost különböztethető meg: oldható, illetve oldhatatlan.
A vízben oldható rostok, miközben áthaladnak a tápcsatornán, oldódnak és géles állagúvá válnak. Ennek a folyamatnak hála gyorsul a szénhidrát anyagcsere, stabil marad vércukorszint, továbbá csökken a koleszterinszintet. A vízben oldodó rostok prebiotikumok, vagyis a probiotikus baktériumok táplálékai. Ide sorolhatjuk a béta-glükánt,  a pektint és az inulint.
A vízben nem oldódó rostok a belekben szivacsként szívják fel a vizet, jó hatással vannak a bélmozgásra, és így segítik a béltartalom beleken való zavartalan áthaladását. Utóbbi közben lepucolják a bélfalon, illetve a bélredők közti salakanyagot, ily módon  védik  a belek egészségét. Vízben oldhatatlan rost a cellulóz, a lignin és a hemicellulóz.

Mennyi rostra van szükségünk és hogyan juthatunk hozzá?

Az átlag felnőtt lakosság számára napi 30 gramm rost bevitele javasolt, de az emberek többsége ennek körülbelül a felét fogyasztja. A rosttartalom növelésének legjobb módja a magas rosttartalmú diéta követése, rosttal teli ételek, például bab, borsó, lencse, brokkoli, paradicsom, szilva, alma, narancs, teljes kiőrlésű gabonák és diófélék fogyasztása. Igyunk sok folyadékot (napi 2-3 litert), hogy segítsük az a rostok emésztőrendszeren keresztüli áthaladását. Ne essünk túlzásba, a túlzott rostbevitel ugyanis gázképződést, haspuffadást és gyomorgörcsöket eredményezhet.

Tippek a rostbevitel növeléséhez

- Minden étkezésnél fogyasszunk el legalább egy gyümölcsöt vagy zöldséget

-  Keverjünk magas rosttartalmú gabonaféléket és friss gyümölcsöket a joghurtba

- Tegyünk fagyasztott bogyós gyümölcsöket a fehérjeturmixba

- Próbáljunk ki új zöldségalapú ételeket

- Adjunk fagyasztott vagy friss zöldségeket a levesekhez, tésztákhoz és egyéb ételekhez, például omlettekhez, pizzákhoz és fasírthoz

- Az étteremben a salátabárból válasszunk különböző gyümölcsöket, zöldségeket, dióféléket és magokat tartalmazó ételeket

- Szedjünk rosttartalmú étrendkiegészítőket

Ha növeljük a rostbevitelt a szükséges napi 30 grammra, azzal az egészségünket javítjuk.  Az étrendi rost fontos szerepet játszik a testsúly megtartásában, csökkenti a vér koleszterinszintjét, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője.

Milyen hatással vannak a rostok a bélrendszerre?

A rostok segítenek a salakanyagok és a lerakódott egyéb mérgek eltávolításában, azaz tisztítják a beleket. A rosthiányos táplálkozás következtében a széklet megkeményedik, ami székrekedést okoz. A rostok csökkentik az aranyér és a vastagbélrák kockázatát, továbbá hozzájárulnak a divertikulózis megelőzéséhez.

Kapcsolódó Cikkek

Közösség

BLOG HÍRLEVÉL

phone

Egészségtippek közvetlenül az email fiókjába!