Mit kell tudni a méhnyakrákról? Tegyünk a megelőzésért
Rendkívül veszélyes, agresszív daganat a méhnyakrák, ha viszont időben felismerik, jó eséllyel kezelhető. Ezért létfontosságú, hogy ismerjük az első tüneteit, illetve tegyünk meg mindent a megelőzése érdekében. A terápiában ráadásul a gyógygombák segítségére is számíthatunk.
A méhnyakrák vezető halálok a 35-55 éves nők körében, holott a megelőzéssel, a korai felismeréssel, és ezzel párhuzamosan a terápiás kezelés mielőbbi elkezdésével jelentősen csökkenthető lenne a halálozás aránya. Annál is inkább, mert a méhnyakrák egyike azon ritka daganattípusoknak, amelyeknek tudható a közvetlen kiváltó oka. Ez pedig nem más, mint a HPV - Humán papillóma vírus -, amelynek közel száz genotípusát detektálta már az orvostudomány, ezek közül nagyjából negyven hozható kapcsolatba a méhnyakrákkal.
Mit tehetünk a HPV ellen?
Van egy rossz hírünk, a HPV-t ugyanis nagyon nehéz elkerülni. A rendszeres nemi élet, a gyakori partnerváltás, és leginkább az óvszeres védekezés hiánya hatványozottan növeli a fertőzés esélyét. Elég egyetlen óvatlan alkalom, és vírus máris átkerült az egyik szervezetből a másikba. Azt sem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a vírus nem feltétlenül okoz méhnyakrákot, ha az immunrendszer erős, a betegség nem alakul ki.
Lássuk, a HPV mellett, mik lehetnek még a méhnyakrák okai, milyen körülmények, állapotok, illetve betegségek jelentenek kockázatot:
- Korán (16 éves kor előtt) megkezdett nemi élet.
- Fiatal korban elkezdődött menstruáció.
- Késői klimax.
- Herpes simplex vagy Chlamydia által okozott, gyakori fertőzések.
- Policiszták jelenléte.
- Elhanyagolt, vagy éppen ellenkezőleg, túlságosan gyakori intim higiénia.
- Erős dohányzás.
- Túlsúly.
- Szájon át, több, mint öt éven át szedett, ösztrogén alapú fogamzásgátlók.
- Az immunrendszer legyengülése.
Melyek a méhnyakrák leggyakrabban előforduló tünetei?
Korai felismerését nehezíti, hogy a méhnyakrák számos olyan tünetet produkál, amelyek könnyen összetéveszthetők más betegségekkel. Éppen ezért, a legkisebb gyanú esetén azonnal forduljunk nőgyógyászunkhoz.
Ilyen panasz lehet például a menstruációk közötti vérzés, a különféle folyások, a szeméremdomb/kismedence erős fájdalma, vagy az irritációval, vérzéssel járó nemi aktus.
Szintén intő jelnek tekinthető, mikor a normális menstruáció alkalmával alvadt, vagy igen sűrű, zseléhez hasonló vér is távozik.
Általános, ám egyáltalán nem elhanyagolható tünetek továbbá a kóros fáradékonyság, az alvászavarok, az étvágytalanság és a súlyvesztés. Közvetve a méhnyakrákra utalhat a lábak fájdalmas feldagadása.
A méhnyakrák stádiumai
A Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Szövetség (FIGO) meghatározása szerint a méhnyakrák kialakulása során öt fázis különböztethető meg.
0. fázis: ebben a stádiumban csak a méhnyak felületén észlelhetőek a daganatos sejtek, a rák nem terjedt át más sejtekre (in situ karcinóma). Kezelés hiányában elszaporodhatnak, és bejuthatnak a szövetek mélyébe.
1. fázis: korai, 2 cm-nél kisebb tumor, ami a méhnyakra korlátozódik. Ezek a daganatok különféle méretűek lehetnek, van, ami csak mikroszkóppal látható.
2. fázis: ekkor a daganat kezd túlnőni a méhnyakon, főként a vagina felső része és a szeméremcsont felé, mérete meghaladja a 2 cm-t. Sokszor ez a növekedés okozza a megmagyarázhatatlan, szinte folyamatos fájdalmat.
3. fázis: a tumor egyre erőteljesebben terjed lefelé a vaginán. Számos esetben a húgyutakra is nyomást gyakorol, negatívan befolyásolja a veseműködést.
4. fázis: a tumor már rendkívül kifejlett és invazív. Eléri a végbelet és a húgyhólyagot, gyakran más szerveket is érint, kialakulnak az áttétek.
Kezelés hiányában az elhalálozás valószínűsége megközelíti a 100 százalékot. A terápiát a méhnyakrák stádiuma határozza meg, előrehaladott állapotban a műtéti beavatkozás sokszor már nem kivitelezhető, a rák ugyanis túl sok szervet érint. Ilyenkor a sugárterápiát és a kemoterápiát alkalmazzák, míg a korai fázisban a műtét végleges megoldást jelenthet.
Hogyan előzhetjük meg?
Van egy tökéletes megoldás, legalábbis a HPV okozta méhnyakrákra, ez pedig a nemi élet kizárása. Mivel ez nem életszerű fontos, hogy minden esetben használjunk óvszert, és csak megbízható, fertőzésmentes partnerrel létesítsünk szexuális kapcsolatot.
Ma már létezik HPV elleni védőoltás, ami a leginkább veszélyes, 16-os és 18-as típusú Humán papillóma vírussal szemben hatékony. A rossz hír az, hogy felnőttek esetében szinte hatástalan, ezért a kislányokat a nemi élet megkezdése előtt érdemes beoltani. A már meglévő betegség korai felismerését nagyban segíti a PAP teszt elvégzése, ennek gyakoriságát a korosztálynak megfelelően a nőgyógyász állapítja meg.
Immunerősítéssel a méhnyakrák ellen
Felmérések szerint a nők 75-80 százaléka fertőződik meg élete során HPV-vel, ám azoknál, akiknek az immunrendszere megfelelően működik, a méhnyakrák általában nem alakul ki. Ezért a méhnyakrák megelőzésének érdekében jelentős hangsúlyt kell helyezni az immunrendszer megerősítésére. Ebben lehetnek segítségünkre az erős antioxidánskánt ismert gyógygombák, valamint a probiotikumok (probiotikus baktériumok), amelyek a bélflóra egyensúlyának helyreállításával támogatják testünk védekezőképességét. A probiotikumok mellé mindenképpen fogyasszunk prebiotikumokat, ezek a rostok ugyanis a probiotikus baktériumok táplálékai, nélkülük ezek a jótékony mikroorganizmusok nem tudnak elszaporodni.
Shiitake és AHCC
Létezik egy kémiai anyag, a shiitake gombából kinyert AHCC (Active Hexose Correlated Compound), aminek segítségével az immunrendszer képes lehet legyőzni a vírust. Az AHCC-t nemcsak a vírus elpusztítására, hanem a méhnyakrák kiegészítő kezelésére, illetve a betegség megelőzésére is alkalmazzák. Ezt erősíti meg a Texasi Egyetem egyik kutatása, melyben tíz, HPV fertőzésben szenvedő nő kapott napi egy alkalommal 3 g AHCC-t. A hat hónapig tartó kúra végére a résztvevők felénél megszűnt a fertőzés.
Források:
