head

Ezek a húsevés veszélyei. Komolyabbak, mint gondolná

huseves-veszelyei
A vörös húsok, főként a feldolgozott húsfélék számos súlyos betegséget okozhatnak
Báhidszky Szuren Báhidszky Szuren
Újságíró
Téma: Életmód

Számos tudományos bizonyíték enged arra következtetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat egy sor civilizációs betegség kialakulásához, továbbá súlyosbíthatja a már meglévőket. Az Egészségügyi Világszervezet nem először figyelmeztetet arra, hogy a húsevés veszélyei nem merülnek ki a magas koleszterinszint okozta érelmeszesedésben, ennél jóval komolyabbak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben 800-nál is több tudományos vizsgálat eredményeire támaszkodva a vörös húsokat a „valószínűleg rákkeltő az emberekre nézve”, míg a feldolgozott húskészítményeket az „emberekre nézve rákkeltő” kategóriába sorolta. Friss jelentésében a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer) részletesen kitér arra, hogy egészségkárosító hatásuk szempontjából a szalonna, a sonka és a kolbász megegyezik a rákkeltő cigarettáéval, a pácolt és feldolgozott húsok pedig az azbesztével és az arzénével vetekszenek. A húsevés veszélyei ijesztőek.

Hús fogyasztásának következményei

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség szerint elegendő bizonyíték gyűlt össze arra, hogy a feldolgozott húsok bélrákot idéznek elő, és nagyobb veszélyeket tartogatnak a vörös húsokénál. Nem véletlenül kerültek az „emberekre nézve rákkeltő” kategóriába. Az International Journal of Epidemiology honlapján közzétett tanulmányban a kutatók arról számolnak be, hogy azok, akik napi 76 gramm vörös és feldolgozott húsfélét fogyasztottak, húsz százalékkal nőtt meg a bélrák esélye azokhoz képest, akik naponta 21 gramm ilyen húst ettek.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az olyan feldolgozott hús, mint a kolbász vagy a szalonna nagyobb kockázatot jelent, mint a vörös hús, és a vastagbélrák kockázata 20 %-kal növekszik minden 25 gramm feldolgozott hús (ez nagyjából megegyezik egy vékony szelet bacon szalonnával) elfogyasztásával. Vörös húsoknál napi 50 grammonként kicsit kevesebbel, 19 %-kal.
„Egy kis mennyiségű feldolgozott húsnak ugyanolyan hatása van, mint a nagy mennyiségű vörös húsnak” - mondta Tim Key professzora húsevés veszélyei kapcsán, aki társszerzője volt a tanulmánynak, és igazgatóhelyettese az Oxfordi Egyetem epidemiológiai tanszékének.
Az International Journal of Epidemiology-ban megjelent tanulmányban közel félmillió, 40 és 69 év közötti felnőtt étrendjét átlagosan öt év alatt vizsgálták. Ez idő alatt 2609 résztvevőnél fejlődött ki vastagbélrák

Kizsákmányoljuk az állatokat

Sajnos a megdöbbentő tények sem elegendőek ahhoz, hogy az emberek lemondjanak a világszerte évi 45 milliárd állat életét követelő húsevésről, vagy legalább csökkentsék a húsfogyasztást.
Ezeket az állatokat sokszor embertelen körülmények között, összezsúfolva tartják, arról nem beszélve, hogy milyen brutális gyilkolás zajlik a vágóhidakon. Sokan el sem tudják képzelni, hogy a tyúkok, a bárányok, a sertések vagy a kisborjak micsoda szenvedéseket élnek át rövidke életük alatt, csak azért, hogy mi emberek, a teremtés koronái megegyük őket!

A húsevés nemcsak kegyetlenség, hanem az egészségünkre nézve is káros

Magányos életünk alatt egyszer sem látnak zöld mezőt, jó esetben a vágóhíd felé vezető úton pillantják meg először.  A vegetáriánus Paul McCartney szerint ha a vágóhidak falai üvegből volnának, mindannyian vegetáriánusok lennénk. A húsevés nemcsak kegyetlenség, hanem az egészségünkre nézve is káros.

Állati fehérjék helyett növényit

Az állati eredetű fehérjeforrások szinte mindenkinek az étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Colin T. Campbell, aki a Cornell Egyetem professzora Kína-tanulmány című könyvében azt boncolgatja, hogy az állatifehérje-fogyasztás szorosan összekapcsolható a rákkal, a szív-és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel és az elhízással. Ennek magyarázata, hogy az állati fehérjék - amelyek nélkülözik a fitonutrienseket - jelentősen lecsökkentik az emésztésünk hatékonyságát. Ennek következtében pedig lerakódnak szervezetünkben a salakanyagok, elégtelenné válik a táplálékfelszívódás, károsodik a bélflóra, emiatt gyengül az immunrendszer.
A 4 évtizedes tudományos kutatómunkát végzett Campbell professzor úgy véli, hogy „a legtöbb állati eredetű táplálékot fogyasztó embereknél alakul ki a legtöbb krónikus betegség. Még a viszonylag alacsony mértékű állati fehérjebevitel is rendelkezik ezekkel a kedvezőtlen hatásokkal. Az elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztó emberek bizonyultak a legegészségesebbeknek, akiket a krónikus betegségek sokkal inkább elkerülnek”- írja a Kína-tanulmányban, majd azt is hozzáteszi, hogy az állati, vagy növényi eredetű tápanyagok fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásai szerfölött eltérőek. „A különféle daganatok, autoimmun rendellenességek, a csontok egészsége, a vesék egészsége, a látás és az időskori agyi elváltozások (mint a kognitív rendellenességek, vagy az Alzheimer-kór) következetesen az étrend hatása alatt állnak.  Ennél is lényegesebb azonban, hogy ezek a betegségek visszafordíthatók és/ vagy megelőzhetők a teljes ételekből álló, növényi alapú étrend segítségével, hogyha elegendő idő áll rendelkezésre”- érvel Campbell, aki a valaha elvégzett legátfogóbb táplálkozástudományi vizsgálat eredményeire támaszkodva írta meg könyvét. Művében arra is kitér, hogy a növényi alapú táplálékok fogyasztásának előnyei szerteágazóbbak és figyelemreméltóbbak, mint az orvostudományban alkalmazott bármely gyógyszeréi, vagy sebészeti beavatkozáséi. „A legegyszerűbb formában nézve, a helyes táplálkozás nagymértékben csökkenti a hatalmas gyógyszerköltségeket, valamint a mellékhatások előfordulását.  Kevesebb ember kényszerül élete végén hosszas, költséges kórházi bennfekvésre, krónikus betegségei miatt. Az egészségügyi ellátás költségei mérséklődnek, az orvosi hibák megfogyatkoznak, miközben a korai halálozás csökken”.

Remek fehérjeforrás a kendermag
Növényi forrásokból sem lehetetlen megoldani az elegendő fehérjebevitelt, bár kétségtelen, hogy időigényesebb. A jó hír az, hogy megéri az energiaráfordítás, mivel az állati fehérjék általában sokkal kisebb hatékonysággal épülnek be, mint a növényi társaik.
A minőségi növényi fehérjeforrások között kiemelkedő helyet foglalnak el az egészségvédő szuperélelmiszerek. A spirulina- és chlorella alga, a kendermag, a virágpor, a chiamag, illetve a maca gyökér könnyen beilleszthető az étrendünkbe. A virágpor fehérjetartalma vetekszik a húsokéval, míg a chlorella alga tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, és további aminosavakat.

Források:

https://edition.cnn.com/2019/04/17/health/colorectal-cancer-risk-red-processed-meat-study-intl/index.html?utm_term=image&utm_medium=social&utm_content=2019-04-17T16%3A10%3A09&utm_source=twCNN

http://otszonline.hu/cikk/az_allatifeherje_fogyasztas_es_egyes_betegsegek_osszefuggesei

https://szimpatika.hu/cikkek/2211/a_huseves_veszelyei

http://elet.uni.hu/keret.cgi?/nehus/nehus.htm

https://www.supergreens.hu/mi-az-a-szuperelelmiszer/

Dr. T. Colin Campbell - Kína-tanulmány (The China Study)

Kapcsolódó Cikkek

Közösség

BLOG HÍRLEVÉL

phone

Egészségtippek közvetlenül az email fiókjába!