A fehér liszt a szívünkre is rossz hatással van
A cukorral való spórolás egyik alternatíváját a fehér lisztből készült termékek kínálják. Pedig a fehér liszt nem csak a szívünkre van rossz hatással, hosszasan sorolhatnánk azokat a betegségeket, amiknek a kialakulását elősegíti.
Kutatók megállapították, hogy azok az emberek, akik szívesen és rendszeresen esznek a fehér liszt felhasználásával készült ételeket, a többieknél gyakrabban szenvednek olyan szembetegségekben, mint a retina degeneráció. Emellett a fehér liszt a szívünkre is rossz hatással van.
A gazdagok kiváltsága volt
A szívbarát táplálkozásnak tehát nem lehet része a fehér liszt, hívja fel a figyelmet Szívügyek című könyvében Johannes Hinrich von Borstel német mentőorvos. A szerző leírja, hogy a fehér liszt már az egyiptomiak étrendjének is része volt, elsősorban a tehetős embereket fogyasztották lakomáik során, főpapok és uralkodók múmiáinak évezredes ereiben a kutatók érelmeszesedésre utaló lerakódásokat találtak.
Különböző okokkal próbálják meg magyarázni ezt a jelenséget. A dohányzás akkoriban még nem volt elterjedt, az étkezések messzemenően zsírszegények voltak, az emberek jóval többet mozogtak. „Az érelmeszesedés oka tehát a gazdagabbak által nagyon kedvelt fehér lisztes ételek lehettek. Ezek, szemben a teljes kiőrlésűekkel, alig tartalmaznak ballasztanyagokat, majdnem kizárólag csak szénhidrátból, tulajdonképpen cukorból állnak”- érvel a könyv szerzője, aki azt is hozzátette, hogy a cukor nem csak növeli a cukorbetegség kockázatát, hanem az egyik fő oka az érben keletkező lerakódásoknak, végső soron a szívbetegségeknek.
Fehér liszt helyett teljes kiőrlésű
Azok az emberek, akik száműzik az étrendjükből a fehér lisztet, sokkal ritkábban szenvednek vesekövességtől. A fehér liszt szénhidráttartalma magas, szervezetünk számára azonban nem az ilyen rövid láncú szénhidrátok az értékesek. Ezek nagyon gyorsan lebontják a beleink, rövid időn belül a vérbe kerülnek, megemelik a vércukorszintet, ami ugyanilyen gyorsan esik le újra.
A hosszú láncú szénhidrátok, azaz a poliszacharidok ezzel szemben jóval lassabban bontjuk le, hosszabb távon és egységesen szállítják az energiát. Ilyen poliszacharidok találhatók például a teljes kiőrlésű kenyerekben.
Johannes Hinrich von Borstel azt javasolja, hogy próbáljuk tehát teljes kiőrlésű liszttel helyettesíteni a fehéret, amikor csak lehetséges. Ideális esetben azonban nem lisztből készült termékekből nyerjük az energiánkat, hanem gyümölcsökből és zöldségekből. „Csak nyerhetünk ezzel: a gyümölcsök és a zöldségek egy sereg jótékony hatást fejtenek ki a szívünkre, a vérkeringésünkre, sőt az egész testünkre”- hívja fel az olvasók figyelmét a könyv szerzője.
A fehér liszt helyettesítője lehet a quinoa, ami gluténmentes, alacsony a kalóriatartalma, emellett teljes értékű fehérjeforrás. A quinoából készült lisztet használják süteményekhez, palacsintához, de kenyeret is sütnek belőle.
Forrás:
Johannes Hinrich von Borstel: Szívügyek
