head

Inzulinrezisztencia kalauz | Tudjon meg mindent a betegségről

Az inzulinrezisztencia hátterében örökletes hajlam is kimutatható, és számos szervi elváltozás, betegség is előidézheti
Az inzulinrezisztencia hátterében örökletes hajlam is kimutatható, és számos szervi elváltozás, betegség is előidézheti
Dr. Olajos Attila Dr. Olajos Attila
Belgyógyász, gasztroenterológus, üzemorvos
Téma: Belgyógyászat

Inzulinrezisztencia az az állapot, amikor lecsökken a sejtek inzulinnal szembeni érzékenysége. Férfiaknál, nőnél, gyerekeknél egyaránt kialakulhat. Rossz közérzet betegségnek is nevezik, azonban az inzulinrezisztenciának más tünetei is lehetnek. Fontos, hogy ismerjük meg ezeket, mert így hamarabb megkezdődhet a kezelés.

Alattomos betegség az inzulinrezisztencia, tünetei sokáig rejtve maradnak, de később is jó ideig nem elég egyértelműek. Első jelei a hirtelen hangulatingadozás, amit fáradékonyság, alvászavarok és akár depresszió követhet. Látható tehát, hogy miért nehéz időben felismerni, és kezelni, aminek következménye a további panaszok kialakulása.

Mi áll az inzulinrezisztencia hátterében?

Amikor a sejtjeink inzulinérzékenysége csökken, hiába termel a szervezet több inzulint, ennek hatása akkor sem lesz megfelelő. Az inzulinról annyit érdemes tudni, hogy ennek a hormonnak a segítségével jut a vérbe az élelmiszerekkel bevitt cukor, aminek felszívódását, és így mennyiségét is szabályozza. Nélkülözhetetlen az izomszövetek és a zsírsejtek számára, melyek a testtömeg mintegy 55-60 százalékát teszik ki. Amikor kialakul az inzulinrezisztencia, a szervezet erre reagálva, egyfajta védelmi reakcióként, egyre több inzulint kezd termelni.

Ez a kezdeti időszakban általában elegendő, a túltermeléssel egyensúlyban marad a vér inzulinszintje. Hosszabb távon azonban az inzulint előállító hasnyálmirigy nem képes „tartani a tempó”, ezért az inzulin mennyisége és hatása lecsökken. Ezért az étkezés után hirtelen megugrik a vércukorszint, és az optimális érték felett marad még órákkal a táplálék elfogyasztása után is.

Súlyos esetben a hiperglikémia léphet fel akkor is, ha a beteg koplal, azaz egyáltalán nem visz be táplálékot a szervezetébe. Éhgyomi hiperglikémiáról akkor beszélhetünk, ha a 8 órás éhezés után is a kelleténél magasabb marad a vércukorszint. Az inzulinrezisztencia tehát a cukorbetegség egyik előzményének tekinthető.

Milyen következményei lehetnek az inzulinrezisztenciának?

Ahhoz, hogy jobban megértsük, mennyire káros az inzulinrezisztencia, érdemes megismerni ennek a betegségnek a közvetlen következményeit.

Megemelkedik a plazmában a zsírsavak mennyisége, mivel felgyorsul a zsírok (trigliceridek) lebomlása.

Az izmokban csökken a cukor mennyisége, ezzel az elraktározott cukrok mennyisége is.

Mivel a zsírsavak felgyülemlenek a vérben, ez alaposan megterheli a májat.

Az izomzat a periferikus inzulinrezisztencia egyik legfontosabb színtere. Ennek ellenére a jó hír az, hogy a rendszeres testmozgás hatására, a cukrok képesek behatolni az izomsejtekbe akkor is, ha a ver inzulinszintje igen alacsony.

Egy idő után a hasnyálmirigy működése folyamatosan gyengül, ami növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Az inzulinrezisztencia okai

Számos oka lehet az inzulinrezisztenciának. Sokszor egy is elég közülük, de, ha egyszerre több van jelen, valószínűbb a betegség kialakulásának.

Az egyik leggyakoribb faktor a hormonváltozás. Igaz, ez is számos területet ölel fel: okozhatja a változó kor, vagy a várandóság. Szintén inzulinrezisztenciához vezethet a fokozott adrenalin- vagy kortizol termelődés, ugyanis ezek a hormonok túlzott jelenléte semlegesíti az inzulin hatásait: ez arra készteti a hasnyálmirigyet, hogy még több inzulint állítson elő, ami gyakorlatilag egy ördögi kör.

Az inzulinrezisztencia hátterében örökletes hajlam is kimutatható, és számos szervi elváltozás, betegség is előidézheti. Ide tartozik a magas vérnyomás, a túlsúly – különösen veszélyes a hasi zsír felhalmozódása –, a különféle májbetegségek (hepatitisz, májzsugor), a szteroidok vagy szteroid alapú gyógyszerek szedése, a kóros vérszegénység és a Cooley-kor. Szinten az inzulinrezisztencia lehetőségére figyelmeztethet a vér LDL (rossz) koleszterin szintjének és a trigliceridszint megemelkedése.  

Hogyan kezelhető?

Az inzulinrezisztencia megelőzésének, illetve kezelésének talán legjobb, de bizonyosan a legegyszerűbb módszere a napi, rendszeres testmozgás. És most, ne arra gondoljunk, hogy elsétálunk a boltba és vissza. A mozgás legyen intenzív, és tartson legalább fél órán keresztül, úgy, hogy közben kiizzadunk. Ez lehet akár gyaloglás is vagy házimunka, amennyiben ezeknek a feltételeknek megfelel.
A másik fontos követelmény a megfelelő testsúly. Szabaduljunk meg a felszedett felesleges kilóktól, mert az inzulinrezisztencia fogyás nélkül szinte biztosan nem kezelhető. Ennek elengedhetetlen feltétele a mozgás, ami társuljon egészséges táplálkozással. Az inzulinrezisztencia étrend lényeges eleme, hogy lehetőleg alacsony glikémiás indexű élelmiszerekből álljon.

Fogyasszunk olyan, rostokban gazdag ételeket, étrend-kiegészítőket, amelyek lassítják a cukrok felszívódását. Ilyen a psyllium, ami nagyszerű szövetséges az inzulinrezisztencia elleni harcban.
És még valami. Fordítsunk fokozott figyelmet az immunrendszerünk működését alapvetően meghatározó bélflóra egészségére: fogyasszunk probiotikumokat (kovászos uborka, savanyú káposzta, élőflórás joghurt, étrend-kiegészítők), valamint a probiotikumok szaporodásához elengedhetetlen prebiotikumokat, azaz élelmi rostokat. Különösen jó választás a szimbiotikum étrend-kiegészítő, ami az ideális mennyiségben és összetételben tartalmaz pro- és prebiotkumokat.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3820526/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1204764/

Kapcsolódó Cikkek

Közösség

BLOG HÍRLEVÉL

phone

Egészségtippek közvetlenül az email fiókjába!