Gyakran hallani róla, ennek ellenére rengetegen félvállról veszik, pedig az érszűkület elhanyagolása miatt nő a stroke, a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál kockázata, ám a lista ezzel még korántsem teljes. Mivel az érelmeszesedés nem egyik napról a másikra alakul ki, kezdetben a tünetei még nem jelentkeznek, ám idővel komoly egészségügyi problémákhoz vezet, ha az erek falán lerakódott plakk a vérkeringés útjába áll. A plakkok feloldásában egy szerrapeptáz enzim is segíthet, ami megtisztítja a beszűkült ereket.
Az érszűkület figyelmeztető jeleit sokan hajlamosak félreértelmezni, mivel attól függően, hogy mely erek érintettek, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek. Egy laikus számára nehezen ismerhető fel, hogy mi válthatja ki ezeket, ezért fontos minél hamarabb szakemberhez fordulni, és persze ennél is jelentősebb a megelőzés.
Az érszűkület jellemzően az idő előrehaladtával jelenik meg, azonban tévedés azt gondolni, hogy a fiatalabbakat nem érintheti, mivel a hajlamosító tényezők közül az alacsony fizikai aktivitás, a dohányzás, a túlsúly, az egészségtelen táplálkozásból eredő kórosan magas vérzsír- és koleszterintszint az ő körükben is egyre gyakoribb. Az érszűkület kialakulásáért az artériák belső falán történő zsírlerakódás tehető felelőssé, melynek következtében az erek beszűkülnek. Mivel az érfalon megtapadt zsírok megkötik a kalciumot, ezek a plakkok megkeményednek, ennek következtében nagymértékben romlik az artériák véráteresztő képessége, így csökken azoknak a szerveknek az oxigén- és tápanyagellátása, melyekhez az adott artériák vezetnek. Trombózis is kialakulhat, ha a szűkület, vagy az érfalról leváló plakk teljesen megakadályozza a véráramlást, ennek következménye többek között a vértelen stroke és a szívinfarktus. Miután az érszűkület legfőképpen az érfal belső rétegének károsodása vagy sérülésének eredménye, azok, akik elhízottak, magas vérnyomásban szenvednek, illetve cukorbetegek, még inkább ki vannak a veszélyének.
A végtagi érszűkületre jellemző, hogy sápadttá és hideggé válnak a végtagok, zsibbadnak, járáskor fájdalom jelentkezik a lábakban, súlyosabb esetben a lábujjak a vérellátás hiányában elüszkösödnek. Az agyi érszűkületre a szédülés, gyakori fejfájás, feledékenység, átmeneti beszédzavar, a végtag gyengeség, továbbá a bizonytalan járás hívja fel a figyelmet. A szívkoszorúér szűkületére utalhat a szapora szívverés, a ritmuszavar, továbbá a mellkasi szorító fájdalom, ami nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik. Emellett előfordul állandó fáradékonyság, fulladás, szédülés, gyomortáji, de még az álkapocs fájdalom is.
Közhely, de igaz, hogy a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, tehát az egészséges életmód segíthet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ügyeljünk arra, hogy ne vigyük túlzásba a csontritkulás megelőzése érdekében javasolt napi 1,5 gramm kalcium bevitelét. Ahhoz, hogy a koleszterinszintünk ne legyen túl magas, óvakodjunk az állati eredetű zsíroktól, és váltsunk egészséges étrendre. Helyettük növényi olajokat fogyasszunk, illetve együnk minél több növényi rostot , amit legegyszerűbben a friss gyümölcsökkel, zöldségekkel, illetve a teljes kiőrlésű gabonákkal vihetünk be a szervezetünkbe. A rostok további előnye, hogy a legjobb természetes béltisztítók, valamint segítenek megőrizni és helyreállítani a bélflóra egyensúlyát.
Sajnos előfordulhat, hogy valakinél már csak a gyógyszeres kezelés vezet eredményre, ezért a kezelőorvos értágítók, vérnyomás- és vérzsírcsökkentők, ritmusszabályzók, esetleg véralvadásgátlók szedését rendeli el, hogy csökkentse az érszűkület szövődményeinek kialakulását, legyen szó szívinfarktusról, szívizom elhalásról, szívelégtelenségről, agyi infarktusról, agyvérzésről, végtagok és üszkösödésről.
Ha valaki mindenképpen el akarja kerülni a gyógyszeres kezelést, annak érdemes egy próbát tennie a szerrapeptáz enzimmel, ami az érrendszerre rendkívül pozitívan hat, mivel leoldja az erek faláról a lerakódásokat. Alkalmazásával csökkenthető az érelmeszesedés, ezáltal a trombózis, a szívinfarktus, az agyvérzés és a stroke kockázata. A szerrapeptáz feloldja az elhalt sejteket, ráadásul mindezt az érfalak károsítása nélkül.