head

Mennyi az ideális zsírbevitel? A mérték a lényeg

Mekkora napi zsírbevitel szükséges az egészség megőrzéséhez?
Dr. Olajos Attila Dr. Olajos Attila
Belgyógyász, gasztroenterológus, üzemorvos

Google+
Téma: Egészséges táplálkozás

Mekkora napi zsírbevitel szükséges az egészség megőrzéséhez? Sokakat foglalkoztak a kérdés, különösen annak tükrében, hogy egyre több helyről olvasni a zsírmentes diéták áldásos hatásairól. Utánajártunk, hogy mi az igazság a zsírbevitellel kapcsolatban.

A modern orvostudomány már jó ideje riogat minket azzal, milyen káros a zsírbevitel. Mindezt azért, hogy elkerüljünk különféle betegségeket, vékonyak és szépek maradjunk. Sok fogyókúrázó rengeteg pénzt költ „light” élelmiszerekre, italokra annak érdekében, hogy elkerülje a zsírok fogyasztását. Itt az ideje, hogy végre átvizsgáljuk, milyen szerepeket tölt be az állati és növényi zsír szervezetünk egészséges működésében.

Energiát ad

Testünk a zsírbevitel segítségével biztosítja energiaszükségletének egy részét, a zsír fajtájától függően ezen kívül a belső szerveink védelmében is szerepet kap. Csökkenti a gyomornedvek termelődését, telítettség érzetet kelt, számos vitamin (A, D, E, K) pedig csak zsírban oldódik. Hiába esszük tehát a friss gyümölcsöket, zöldségeket, ezek a vitaminok nem hasznosulnak megfelelően, ha nincsenek zsírok, amik segítik a felszívódásukat.

Jó zsírok, rossz zsírok

Jó tudni, hogy a húsok mellett a tejtermékek (állati zsírok) és növények is tartalmaznak zsírokat. A szervezetnek mindenféle zsírra szüksége van, az azonban már nem mindegy, hogy melyikből, mekkora mennyiséget fogyasztunk.

Telített zsírsavak: ezekkel a zsírokkal főként az állati eredetű – tojás, tej, tejtermékek – táplálékokban találkozhatunk, de előfordulhatnak a növényi eredetűekben is, mint a kókusz- vagy a pálmaolaj. Ezeket az olajokat főként nagyiparilag gyártott táplálékokhoz adagolják, ízesítés céljából. Naponta rengeteg rejtett telített zsírsavat fogyasztunk, főként, ha édesszájúak vagyunk. Nem is olyan régen, még a telített zsírsavakat okolták a koleszterinszint megemelkedéséért, a tudomány mai állása szerint azonban ez így nem teljesen pontos. Maga a telített zsírsav fogyasztása, önmagában nem elég az agyvérzés, infarktus vagy más érrendszeri betegségek kialakulásához.

Egyszeresen telítetlen zsírsavak: főként az olívaolajban és az aszalt gyümölcsökben lelhetjük fel. Aránylag „szabadon” fogyaszthatjuk, mivel nagyon alacsony az atherogén hatásuk. A telített zsírsavakkal szemben ezek az olajok jobb hatást gyakorolnak szervezetünkre, és az sem elhanyagolandó, hogy könnyebben emészthetőek.

Esszenciális (nélkülözhetetlen) zsírsavak: ezeket a zsírsavak megtalálhatjuk a különféle halakban, a diófélékben, a kendermagban, a napraforgó- és a kukoricaolajban. A zsírbevitel szempontjából azért nélkülözhetetlenek, mert a szervezet nem tudja előállítani. A prosztaglandinok, a tromboxánok és a leukotriének perkurzorai, azoké az anyagoké, melyek gyulladások esetén közvetítenek a helyes immunválasz kialakításában, valamint pozitív hatással vannak a szív- és érrendszerre is. Csökkentik az LDL (rossz) koleszterinszintet, de ahogy láttuk, ennél fontosabb szerepeket is betöltenek.   

Hidrogénezett zsírsavak: a természetben a növényi eredetű zsírok szobahőmérsékleten folyékonyak. Az ipari felhasználás érdekében sokszor kényelmesebb megszilárdított formában használni. Ezt a halmazállapotot hidrogénezéssel érik el, így jönnek létre a hidrogénezett, más néven transzzsírok, amelyek kémiai szerkezete erősen roncsolódik. Kifejezetten károsan hatnak egészségünkre, mivel növelik az LDL koleszterin mennyiségét, és csökkentik a HDL koleszterin szintjét. Lehetőleg ne, vagy csak igen kis mennyiségben fogyasszuk.

Sütőolajok: sütéshez főként azok az olajok ajánlottak, amelyeknek magas az egyszeresen telítetlen zsírsavtartalmuk. Ha lehet, ne használjunk többszörösen telített zsírsavat tartalmazó olajokat, mert ezeknek magas hőfokon könnyen szétesik a szerkezetük.

Zsírbevitel fogyókúra idején

Ha fogyókúrázunk, tartsuk szem előtt, hogy egy gramm zsír átlagosan 9 kalóriát szabadít fel, több mint a dupláját a szénhidrátoknak és a fehérjéknek. Tehát a túlzott zsírfogyasztás hízáshoz vezet. Viszont, nem szabad elhanyagolnunk a zsíroknak azon tulajdonságát, hogy nagyon hamar csillapítják az éhségérzetet. A keményítőtartalmú táplálékokkal szemben a zsírtartalmú étkek lassabban emésztődnek meg, ezért telítettség érzetet keltenek, miközben egyensúlyban tartják a vércukorszintet. Sok fogyókúrázó a diéta alatt számos esetben csak üres főtt rizst, burgonyát vagy tésztát eszik és hamar éhes lesz. Ezért „úgy sem hizlal” alapon újra, meg újra szed magának, míg a végén több kalóriát visz be szervezetébe, mintha zsírokat is fogyasztott volna. Egy példa: 100 gramm tészta és 10 gramm olívaolaj 355 kalóriának felel meg. Ugyanannyinak, mint 75 gramm tészta, 100 gramm párolt lazac és egy kevés petrezselyem.
Természetesen, pontosítanunk kell, hogy a zsírbevitel önmagában nem garancia a telítettségérzetre. Ha például eszünk öt szem mandulát, elég nehezen fogjuk magunkat jóllakottnak érezni. Ebben az esetben együnk hozzá növényi rostokat, fehérjéket, amelyek alacsony kalóriatartalommal rendelkeznek.

Ajánlott napi zsírbevitel

A lényeg az, hogy a napi bevitt kalória 30-40%-ban zsírból álljon (az eddig javasolt 25%-al szemben). Például, ha napi igényünk 2000 kalória, akkor az ajánlott zsírbevitel 78-91 gramm között mozog. Ez egyenlő napi 30 gramm olívaolajjal, 20 gramm reszelt sajttal, 20 gramm dióbéllel, 200 gramm marha-, vagy borjúhússal, és 200 gramm lazaccal (kb. 75 gramm zsír). Ezek a mennyiségek tehát egy normális, kiegyensúlyozott étrend részét képzik, figyelembe véve azt is, hogy szervezetünk a napi rutin során más élelmiszerekből is jut zsírokhoz.

Betegségek esetén

Amennyiben túlsúlytól kóros elhízástól, netán valamilyen szív-, és érrendszeri betegségtől szenvedünk, a zsírbevitelt minimálisra kell csökkenteni. Ezekben az esetekben kerüljük a telített zsírsavakat (állati zsírok, margarin) mert szervezetünk ezeket csak nehezen tudja hasznosítani, és testzsírrá alakítja őket. A túlzott zsírbevitel lassítja a véráramlást, az állati eredetű zsírok pedig megemelik a vér triglicerid- és koleszterinszintjét, ezzel is rongálva az egészségünket.

Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9624878
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15702584

Kapcsolódó Cikkek

Közösség

BLOG HÍRLEVÉL

phone

Egészségtippek közvetlenül az email fiókjába!

Orvos válaszol

Kérdése van egy cikkel kapcsolatban? Tegye fel kérdését, illetve böngésszen független szakértők válaszaiból...
Orvos válaszol ITT