Lymphocyták, testünk járőrei
A lymphocyták (limfociták, nyiroksejtek) szerepe a szervezetünkben nélkülözhetetlen. Ezeknek a nyirokcsomókban, lépben, mandulákban, a bélfalban és a csecsemőmirigyben termelődő fehérvérsejteknek a feladata a fertőzött és a daganatos sejtek megsemmisítése.
A lymphocyta a fehérvérsejtek legkisebbike, a vérben kis, közepes és nagy alakban van jelen. A kis sejtek alkotják a lymphocyták jelentős többségét, ezek közé soroljuk a B- és T-sejteket. A legtöbb nagy lymphocytát a NK (Natural Killer) sejtek, vagy természetes ölősejtek teszik ki, melyek sejtpusztító, más néven cytotoxikus anyagokat termelnek.
T-lymphocyták
A T-lymphocyták a csecsemőmirigybe vándorolt őssejtekből fejlődnek, majd a nyirokszervekbe jutnak. A keringő lymphocyták háromnegyedét alkotják, és a daganatokkal, vírusokkal szembeni védelemben, azonkívül egy beültetett szerv-, szövet kilökődésében játszanak szerepet. Több válfaját tartjuk számon: killer, azaz ölősejt, helper, azaz segítő sejt, szupresszor, azaz gátló sejt, továbbá memória, azaz antigén találkozásra emlékező sejt.
B-lymphocyták
A B-lyphocyták a csontvelőben fejlődnek ki, és a szervezetet érő fertőzésre adott válasz során a segítő T-sejtektől kapott biokémiai jelzést követően átalakulnak úgynevezett plazmasejtekké. Az adott antigénnel szemben ellenanyagot termelnek, amelyek az idegen sejt felszínére tapadnak, majd és elpusztítják azt. A B-lyphocyták egy része memóriasejtté alakul, vagyis emlékezik a már egyszer felismert, és megfelelő immunválaszban részesített antigénre.
Natural Killer sejtek
NK sejtek képesek felismerni a szervezetben képződő rosszindulatú, illetve fertőzött sejteket, egész pontosan a kórokozók molekuláris mintázatát. Az általuk termelt cytotoxikus anyagok elpusztítják a nemkívánatos, továbbá a módosult sejteket. Miután a szervezetünkben állandóan képződnek hibás genetikai kódú sejtek, a velünk született immunitás hiányában ezekből daganatok alakulhatnak ki.
