head

Alvás fontossága az emlékek elraktározása és rendszerezése érdekében

Alvás fontossága az emlékek elraktározása és rendszerezése érdekében
Ács Beatrix Ács Beatrix
Életmód tanácsadó
Téma: Egészség

Alvás fontossága az emlékek elraktározása és rendszerezése érdekében

A mozgás számos előnyével sokat foglalkozik a társadalom, de az alvás fontosságáról a többség megfeledkezik, pedig az alvás tartja egyensúlyban a szervezetet. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy  a test minden rendszerére hatással van az éjszakai alvás hossza és minősége.

Dr. David B. Augus „A betegségek kora lejárt” című könyvét olvasva egyre inkább úgy érzem, hogy a betegségek valóban megelőzhetőek, a természetes gyógyászat forradalmasítható, és egészséges életvitellel valóban meg lehet hosszabbítani az életet. Könyvének egyik fejezetében az alvást a tartós egészséggel asszociálja. Az alvás határozza meg mennyit eszünk, és azt is, hogy milyen gyors lesz az anyagcserénk. A minőség és a mennyiség szoros kapcsolatban áll a soványsággal, vagy épp az elhízással. Gondolná, hogy az alvás hossza befolyásolja a kreativitását és a leleményességét? Az sem mindegy mennyire pihentető az alvás, ha agyunk nem tud mély álomba merülni, a napközbeni információáradatok feldolgozása is lelassul, így az emlékek elraktározásával és rendszerezésével is problémák adódhatnak.

A kevés alvás megbosszulja önmagát

Most biztosan azt mondja magának, ugyan már, az alvás maximum fáradtsággal jár, de Ön téved. A rossz alvás hatást gyakorol a magas vérnyomás kialakulására, a zavartság állandósulására, az elhízásra, a keringési betegségekre és a depresszióra.

Volt szerencsém az Egyesült Államok egyik vezető alváskutatójának kutatási eredményeibe betekintenem, Michael Breus legfontosabb üzenete a világ számára a biológiai óra ketyegése, amelyet a professzor cirkadián ritmusnak hív. E ritmust a nappalok és éjszakák váltakozásának környezeti ciklusaival összefüggő ismétlődő tevékenységek határozzák meg. Az alvás-ébredés pont egy ilyen ciklus. Aki több időzónát átszelt, biztosan érezte az alváshiány okozta fáradtságot magán.

Normális hormonelválasztás

  • Evési szokásokat befolyásoló hormonok
  • Betegségek elleni harcot segítő hormonok
  • Stressz kezelésében résztvevő hormonok

közvetlen módon függenek a nappali és éjszakai ciklusok egészségétől. Sajnos azon egyének, akik több műszakban dolgoznak, az alvás a lehető legszabálytalanabb ütemben zajlik. A daganatos megbetegedések kockázata jelen illetőknél a legmagasabb.

A növekedési hormon, mely nem csupán a sejtek regenerálódásának és szaporodásának serkentéséhez létfontosságú, hanem hatással van a bőr és a csontok, a szív, a máj, a tüdő szöveteinek működésére. Amint lecsukjuk szemünket, 30 perccel ezután kezd el termelődni a növekedési hormon, amely a mély alvási időszakban tovább termelődik.

Alvás fontossága a szervezet működésének szabályozására

Dr. David B. Augus könyvét tovább olvasva egy újabb érdekes információra bukkantam, amely számomra is meglepő, pedig a lehető legegészségesebben élek, étkezem, sportolok. Az alvás olyannyira befolyásolja a szervezet hormonális ritmusait, hogy azt mesterségesen képtelenség helyettesíteni. Az étvágyat szabályozó hormonok javarészt az alvás minőségétől függenek.

Grelin és a leptin hormonok, avagy „Egyél”- „Ne egyél”

Ezek az emésztőrendszer működését befolyásoló hormonok, tulajdonképpen a jinje és jangja. Mit is jelent ez? Lényegében ezek mondják meg mikor vagyunk éhesek, és mikor kell letenni az ételt. Tehát ha az alvási egyensúly felborul, akkor a grelin és a leptin hormonok termelődése is felborul, ennek a következménye a kóros vékonyság, vagy az elhízás. Ha valaki napi 4-5 órát alszik mély álomban, annak a szervezete szénhidrátra lesz éhesebb, ennek következtében alakul ki az egészségtelen táplálkozás, a kényszerevés és az elhízás.

Az alváshiány ingerlékenységhez, az pedig depresszióhoz vezet. A depresszió egy ördögi kör, képes párkapcsolati problémákat generálni, de gyakori a fokozott idegi állapotnak köszönhetően a nárcisztikus szülővé válás, hiszen a depresszió a legjobb úton halad afelé, hogy már a közeljövőben óriási hatással legyen az emberiségre. 2020-ra a depresszió lesz a rokkantság második leggyakoribb oka a világon.  

Cikket írta: Ács Hajnalka Beatrix, Dr. David B. Augus „A betegségek kora lejárt” című könyvének felhasználásával

Kapcsolódó Cikkek

Közösség

BLOG HÍRLEVÉL

phone

Egészségtippek közvetlenül az email fiókjába!