Méregtelenít és fogyaszt az articsóka | Hogyan használjuk?
Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – tartja a mondás, amit az articsóka tekintetében a szépérzeten kívül az étkezésre is kiterjeszthetünk. Hiszen az articsókának, ennek a különleges ízű, és rendkívül egészséges növénynek, a bimbóját és szirmait fogyasztják az ínyencek.
Már az ókorban tisztában voltak az articsóka egészségvédő hatásaival, az egyiptomiak, görögök és rómaiak – kimagasló élvezeti értéke mellett – elsősorban emésztési zavarok kezelésére fogyasztották, illetve afrodiziákumnak tartottál. Az articsóka ezen kívül nagyszerű méregtelenítő és fogyókúrás növény, amit érdemes étrendünk részévé tenni. Bár Európa nagyobb részén csak tavasszal terem, a mediterrán térségben szinte egész évben elérhető, bimbójának húsos sziromleveleit és a virág belső részét fogyasztjuk.
Vitaminok és inulin
Az articsóka nagyobb mennyiségben tartalmaz C- és K-vitamint, folsavat, káliumot, magnéziumot és mangánt, de ezeknél is fontosabb, hogy rendkívül gazdag inulinban, ami az egyik legfontosabb rost. 10 dekagramm articsóka a szervezet napi rostigényének harmadát fedezi. Antioxidáns flavonoidjai és vitaminjai megkötik a rákot, gyulladásokat és érrendszeri betegségeket okozó szabad gyököket. Különösen leukémia, prosztata- és mellrák esetén lehet hatékony.
Méregtelenítés minden szinten
Magas rosttartalmának köszönhető, hogy az articsóka rendszeres fogyasztása jelentős mértékben hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez. A növényben található inulin szinte kitakarítja a vastagbélből a letapadt káros salakanyagokat, magába szívja a mérgeket, megszünteti a székrekedést és a hasmenést. De, articsóka nemcsak az emésztőrendszert méregteleníti. Vízhajtóként átmossa a veséket, a benne található antioxidáns cinarin felgyorsítja a máj regenerálódását, megtisztítja a vért és az epeutakat. Az inulin emellett kiváló cukorpótló, valamint mérsékli a vastagbélrák kockázatát. És még valami: az articsóka enyhíti a nehezen kezelhető IBS tüneteit.
Segíti az emésztést és a fogyást
A rostok javítják az emésztést és a fogyásban is segítenek, hiszen javítják az anyagcserét, és segítenek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát. Utóbbi azért is fontos, mert a bélflórát felépítő probiotikus baktériumok közreműködnek az emésztőenzimek termelésében, így közvetve a testsúly szabályozásában is részt vesznek. Az emésztést azzal is segíti, hogy fokozza az epetermelést. Ugyancsak támogatja a súlycsökkentést, hogy az articsóka csökkenti az étvágyat, valamint kihajtja a szervezetben pangó, felesleges vizet. Ugyanakkor rendkívül alacsony a kalóriatartalma: 100 gramm articsóka mindössze 53 kalória. Ha tehát tavaszi, kora nyári fogyókúrában gondolkodunk, az articsókáról semmiképpen ne feledkezzünk el.
Szívvédő virág
És ez még nem minden: az articsókában található rostok a vér koleszterinszintjét is csökkentik, így a növény fogyasztása hozzájárul az érrendszeri megbetegedések kezeléséhez, illetve megelőzéséhez. Szívvédő tulajdonságát káliumtartalma és vérnyomáscsökkentő hatása még inkább felerősíti. Cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják, hiszen nem emeli meg a vércukor szintjét.
Ha kínoz a gyulladás, segít az articsóka
A leveleiből és virágából készített pakolás enyhítheti a reumás bántalmak, ha teát főzünk belőle, az epegyulladást, a torokgyulladást és a köhögést csillapítja. Sőt, a főzettel enyhíthetjük az akut vese- és hólyagproblémákat, például a görcsöket, ahogyan az articsóka a vesekövek távozását is felgyorsíthatja.
Nem mindenkinek ajánlott
Bár az articsóka jelentősebb mennyiségben tartalmaz folsavat, ami rendkívül fontos a magzat egészséges fejlődése szempontjából, a várandós nők számára mégsem jelent megoldást. Fogyasztása esetükben ugyanis sokszor hányingert okoz. Szoptatás alatt sem ajánlott az articsóka, mert csökkentheti a tejtermelést.
Frissen vagy feldolgozva?
Mind a két fajta jó lehet! Ha nyers articsókát vásárolunk, mindig ügyeljünk a frissességére. Ezt úgy tudjuk megállapítani, ha összenyomjuk a bimbóját: azt a növényt válasszuk, amelyik kemény és tömör, illetve még nem nyílt ki, azaz a vége zárt, valamint zöldek a levelei.
Hivatkozások:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9194411
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15353023
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14653829
http://www.eurekalert.org/pub_releases/2004-06/aas-lus061504.php
